3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 3.

Tel.: 47/513-150

Tel./Fax: 47/311-854

E-mail: sarospatak@tourinform.hu

Nyitva tartás:
Kedd- szombat: 8:00-16.00

Honlap: tourinform.hu

Menetrendek
Elvira

Menetrend
Galéria

Rákóczi-vár

Sárospatak történelmi emlékekben gazdag műemléke, egyben Magyarország legértékesebb várkastélyainak egyike a város központjában található Rákóczi-vár.
A hét hektáros parkban található múzeum részei a Vörös-torony, a Várkastély, az olaszbástya, valamint a Múzsák temploma, és a feltárás alatt álló ágyúöntő műhely.


Elérhetőség:

Sárospatak 3950, Szent Erzsébet u. 19.
tel: 06 47 311-083
e-mail: info@rakoczimuzeum.hu
web: www.rakoczimuzeum.hu

Nyitvatartás:
Hétfő kivételével naponta 10:00-18:00.
Belépőjegy váltása 17:30-ig lehetséges!

Patak a XI. századtól királyi birtok. A királyi udvarház a Vártempom mellett, a mai Szent Erzsébet Ház helyén állt, ahol Szent Erzsébet született 1207-ben.

A ma is álló pataki várat Perényi Péter az 1526. évi mohácsi vész után kezdte építeni, az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján, magyar mesteremberek közreműködésével. A beépített román és gótikus faragványtöredékek az elpusztult domonkos kolostor maradványai.

A Vörös-torony, a vár legrégebbi része, 1534-37 között épült, egyidőben a mintegy 2 km hosszan húzódó várfalak emelésével, ami egészen 1541-ig elhúzódott. Az akkori iskolamester visszaemlékezései szerint Perényi „Patak városát nem egészen két év leforgása alatt fundálta, és valami szokatlan és bámulatos gyorsasággal kerítette körül várfalakkal”.

A Várkastély keleti szárnyát, valamint a Bodrog felé kiugró olaszbástyát, még a Perényiek hozták létre 1540 és 1567 között. A szabálytalan négyszög alaprajzú Várkastély fokozatosan épült ki, összekötve a Perényi-szárnyat, a konhabástyát és a börtönbástyát, valamint a Vörös-tornyot.

1616-ban a tulajdonos Lorántffy Zsuzsanna házasságot kötött I. Rákóczi Györggyel, a későbbi erdélyi fejedelemmel. Így lett Patak a Rákóczi-birtokok központja. 1640-től kezdve megerősítették a várat és felépült a Lorántffy-szárny, majd a későreneszánsz stílusú loggia és az ágyúterasz.

1676-től a vár birtokosa II. Rákóczi Ferenc, bár felnőttként nem sok időt töltött itt. Az általa vezetett szabadságharc idején a vár erődítéseit a császár parancsára 1702-ben ágyúkkal lerombolták. 1708-ban a súlyosan megrongálódott várban tartották azt az országgyűlést, amely kimondta a szabadságharcban végig szolgáló jobbágyok felszabadítását, ennek végrehajtására azonban nem kerülhetett sor.

A Rákóczi-szabadságharc után a pataki birtok osztrák és német nemesi családok tulajdonába került, akik fokozatosan állították helyre az épületegyüttest, eklektikus stílusban. A Trautson-család nem élt itt, de az ő németországi birtokaikról települtek be a svábok a mai Hercegkútra. A Bretzenheim hercegi család nagyszabású felújítást és fejlesztést hajtott végre, nekik köszönhető többek között a könyvtárterem kialakítása, a lépcsőház megépítése, a toronyóra. A Windischgrätz-család pataki tevékenységéről nem sokat tudunk, levéltáruk ugyanis megsemmisült.

1945-től a vár a magyar állam tulajdona. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget. Régészeti feltárások, kutatások és helyreállítások során sikerült az eredeti állapotot megismerni és helyreállítani. Így teljesült Lorántffy Zsuzsanna végakarata: “Sárospatakot jószágaival együtt hagyom az egész nemes Magyarországnak.”

Leave a Reply

Protected by WP Anti Spam

E-Cityguide-Sárospatak élőkép
E-Cityguide-Sárospatak élőkép
Instagram
Idegenvezető Alkalamzás
iphone_50
    Translate to:

2018. november
h k s c p s v
« Sze    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
Partnereink
Bodrog-túra

Tourinform

Vendégváró

Zemplenitajak

itthon-hu

nordtour

abatur

zemplen-info

tokaj