A Kisrozvágy határában 15 hektáron felépített régészeti parkban – Rozvad vezér szálláshelyén és a környező Berzseny faluban – a látogató megismerheti, hogyan élhettek honfoglaló eleink a IX-X. században.

Az élő múzeumban az ősi magyar kultúra tárgyai, mesterségei, életmódja éppúgy megelevenedik, ahogyan az államalapítás és az azt követő évszázadok változó kultúrája.

Belépődíj:
diák- és nyugdíjas sétáló jegy 300 Ft/fő
felnőtt sétáló jegy 500 Ft/fő
Szakmai vezetés csoportoknak (min. 15 fő) 200 Ft/fő
Kézműves foglalkozás egy szakmában (min. 10 fő, 30 perc) 700 Ft/fő
Előzetes időpont-egyeztetés szükséges!

Elérhetőség:
Árpád-kori Régészeti Park
Kisrozvágy 3965, Petőfi u. 55.
tel: 06 20 547-4558
e-mail:
web: www.bodremka.hu

Hogy miért pont itt jött létre a régészeti park, arra a történelem ad választ: minden korszak nyomot hagyott a Tisza és Bodrog folyók által határolt területen, a Bodrogközben, és itt telepedtek meg először a magyarok is. Ma már a tudomány által is elfogadottan bizonyított, hogy a honfoglaláskor a Kárpátok hágóin át érkező magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a kor leggazdagabb leletei is a közelben kerültek elő.
A régészeti park a letelepedéstől az államalapítást követő időkig mutatja be az ősök életét, és a korhű környezet és programok segítségével a látogatókat is az időutazás aktív részesévé teszi.

A faluban a honfoglalás korára jellemző jurtasátrak, veremházak, föld- vagy kőalapú faházak, paticsházak állnak. A különböző házakban különböző mesteremberek éltek – és ma is mindegyik épületben annak a kézműves mesterségnek az ismerője dolgozik, amelyik képviselője egykor lakta a házakat.
A nemezes, a bőrös, az íjkészítő, a textilszövő, az ötvös, a nyerges, a kovács és a fazekas mellett természetesen földművesek és pásztorok is laknak a faluban, a határban pedig őshonos állatok élnek.

A látogató nemcsak megnézheti, de ki is próbálhatja a kismesterségeket, és bepillanthat a nemzetségfő díszes jurtájába is. Az ország egyetlen sztyeppei oltárának közelében pedig nemcsak a sámán hajlékát, de lovasíjász pályát is találnak a látogatók.